Negyedik félévem az egyetemen

2019 februárjában folytatódtak mérnökinformatikai tanulmányaim, immár a negyedik félévben, továbbra is az Óbudai Egyetemen. Szerencsére a múlt decemberben belengetett névváltással egybekötött beolvadás azóta sem nem valósult meg, és számomra nem is derült ki, hogy ki volt az értelmi szerző, illetve mi volt a szándéka, célja az ötlettel. Visszatérve a tanulásra, ebben a félévben megjelentek a szakirányos tantárgyak, és a matematika mellett a közgazdasági vonulat is visszatért egy, az utóbbi esetében továbbra sem végső összecsapásra...

Kezdődhetne az esti labor

Február 11-én megkezdődött a tanítás, az órarendbeli ütközések és nem biztos időpontok viharában, melyről a harmadik félévről szóló bejegyzésem utolsó részében már részletesen írtam. A félévben megjelentek a korábbiakhoz nem kapcsolódó tantárgyak. Ilyen volt például az Infokommunikációs technikák, ami katalógusos, azaz jelenléti íves előadásokból állt. Ez magyarázatot is adott a kiugróan magas részvételi arányra... Az órákon nagyon különböző dolgokról volt szó: tervezési folyamat részei, technikai dokumentációk írása, prezentációk előadása, stb. Őszintén bevallom, előfordult párszor, hogy a laptopomat jegyzetelés helyett bányám bővítésére vagy tömegközlekedési hálózat szervezésére használtam, Minecraft és OpenTTD segítségével. Intelligens rendszerekből sajnos a korábbi évekhez képest jóval kevesebb óra lett megtartva. A laborokon 3-4 hétnyi anyagot kellett átvenni, ezért az elméleti áttekintés mellett a kódolás gyakorlására már nem maradt idő. A tárgy főként robotok különféle navigációs módszereiről, genetikus algoritmusokról és neurális hálózatokról szólt. Érdekes témákat érintettünk, de az órák kis száma miatt nem tudtunk egyikben sem igazán elmélyülni. Informatikai biztonságon szintén volt katalógus, de eredménye nem a letiltás vagy aláírásszerzés tengelyét mozgatta, hanem ki lehetett vele a szóbeli vizsgát váltani. Az előadásokon szó volt a kriptográfia történelméről és elméletéről, a kockázatelemzésről, illetve hálózatok és alkalmazások védelméről is. Laborokon pedig titkosító algoritmusokat próbáltunk implementálni, majd többek között PGP-vel és jelszótöréssel foglalkoztunk. Az órákon sokat kellett várnunk a virtuális gépek elindulására, mert kevésbé korszerű architektúrájú számítógépek voltak a használt teremben. Egyébként órarendi ütközés miatt én a D-tanterveseknek, tehát a 2012 és 2016 között kezdőknek szánt laborra jártam, de a tananyag úgy tűnik, nem tért el. Az informatikai biztonság témakörét azért nem a lehető legmélyebben jártuk körül ezen tárgy keretében, de gondolom ez azért volt, hogy maradjon mit megtanulni az ezzel kapcsolatos szakirány hallgatóinak. Előző bejegyzésemben már leírtam, hogy én a Szoftvertervezés és -fejlesztés szakirányra kerültem be, ezért a negyedik félévtől megjelent több ilyen témájú tantárgyam. Nagy rendszerek fejlesztésének technológiáján, amit régen az egyszerű névválasztás jegyében talán Szoftvertechnológia II.-nek hívtak, olyan technológiákról és módszerekről tanultunk, amiket akár több ezer, ugyanazon projekten dolgozó fejlesztőt alkalmazó vállalatok használnak, a munka összehangolására, minőségbiztosításra, stb. A Párhuzamos és elosztott rendszerek programozása, vagy röviden Perprog nevezetű tárgy számomra bonyolult algoritmusokról és programozási technikákról szólt, melyek mind a program több szálon/folyamaton futtathatóságát szolgálják, a versenyhelyzetekből adódó problémák kiküszöbölésével. A Programozási paradigmák egy meglepetéstárgy volt, ugyanis előzetes tájékoztatás nélkül vették fel a Szoftver szakirányosok órarendjébe. A tárgyon csak a C++ nyelvről tanultunk, ami végül is egy több paradigmás programozási nyelv, Bjarne Stroustrup szerint is. A Projektmunka I. négy tantárgy legelső része, mely egy egyénileg vagy csoportosan elkészített, bonyolult szoftver ötletének kitalálásáról, és a hasonló projektek működését bemutató irodalomkutatás megírásáról szólt. A Szoftvertechnológia és grafikus felhasználói interfész tervezése tárgy, melynek nevét most is kimásoltam, és csak Prog4-ként vagyok rá hajlandó hivatkozni, akár szóban, akár írásban, nem a minél hosszabb és kacifántosabb, ezáltal előbb-utóbb érthetetlenné váló, de általam sajnos túl sokszor alkalmazott körmondatok írásáról, hanem Gitről, UML-diagramokról és rengetek tervezési mintáról szólt. Az előadások és nekem a laborok is este 6-tól fél nyolcig tartottak, utóbbi alkalmakon pedig WPF-es felhasználói felületek készítéséről tanultunk. A félévben felvettem a Testnevelés II-t is, ami számomra egy szempontot kivéve teljesen megegyezett az első résszel. Ugyanazon a helyszínen, ugyanannál a tanárnál, ugyanannyi tehetséggel vagy anélkül pingpongoztam, csak a tornatermet újították fel időközben. Előadások továbbra sem voltak. Ellentétben Vállalkozás gazdaságtan II-n, ahol még gyakorlatokat is kaptunk. Ismételten vállalatok gazdálkodásáról volt szó, tehát közöm nem volt semmihez, csak a Bëlga legújabb lemezének nyitószámában szereplő egyik mondathoz. Említettem, hogy egy félévnyi pszeudomatematikai tantárgy, a Rendszerelmélet után ismét visszatértek a matekórák, a Valószínűségszámítás és matematikai statisztika képében. Diszkrét és folytonos valószínűségi változók, különböző eloszlások, Csebisev-egyenlőtlenség és hipotézisvizsgálat. Óraütközés miatt az első hét közepén a gyakorlaton átkértem magamat a Kandó úgynevezett „mozdonyos” épületébe a főépület helyett, erre kiderült, hogy C++-ból nem is lesz előadás, csak labor. Semmi baj, az Analízis órák is ott voltak, nosztalgiára meg mindig van igény. Ha minden igaz, semmit nem hagytam ki ebből a rövid felsorolásból. Hát igen, a negyedik félévben elég sok tantárgyam volt.

Épül-szépül a Kolosy tér

Márciusban már minden tárggyal megismerkedtünk, és túl voltunk a korábbi félévek projektmunkáit ismertető előadásokon is. Be kellett adni a Prog4 beadandóhoz készített use-case diagramot, wireframe-et. A feladat egy 2D játék elkészítése volt WPF-ben, ami egyáltalán nem arra lett kitalálva, de a rétegzett felépítés, a Git használatának gyakorlása és az egyszerű grafikai elemek kezelése vele is megvalósítható. A tervezett játék működéséről is le kellett adni előbbiekkel együtt egy szöveges dokumentumot. Projektmunkából is rövid ötlettervet kellett írni, hogy annak témája, jellege alapján beosztásra kerüljünk valamelyik tanárhoz, aki a konzulensünk lesz. Intelligens rendszereken szabály alapú, öntanuló és hullám-továbbterjesztéses navigációs algoritmust írtunk/egészítettünk ki, mindezt MATLAB környezetben. C++-ban a nyelv többé-kevésbé OOP jellegéről, a nyelv furcsaságairól és különböző adatszerkezetekről kezdtünk tanulni. Valszámon még februárban bemelegítésként az eseményalgebrával, majd geometrikus valószínűséggel és teljes valószínűség, illetve Bayes tételével. A hónap közepén megírtuk az első zh-t Vállgazdból, ami hihetetlen módon kifejezetten jól sikerült. Mindjárt utánanézek, hogy mit is vettünk akkoriban a tárgyból, mert nem maradt róla emlékem... Hát persze! A vállalat erőforrásai, forgóeszközgazdálkodás, munkaerőgazdálkodás, stb. Hogy is tudtam én ezekről megfeledkezni?! Szerencsére kaptunk lehetőséget a pontszerzésre egy e-learning kurzus elvégzésével, ami sokunknak látványos idő alatt sikerült is. Talán gyakorlatokra nem is nagyon kellett volna utána járnom, de pont nem volt jobb elfoglaltságom, ezért azokon is ott voltam. Másnap Nagy rendszereken egy jelenleg külföldön dolgozó tanár tartott TeamViewer és Skype segítségével egy érdekfeszítő demót néhány hackelési technikáról, ugyanis a szoftverek biztonsága volt a téma. Március 22-én be kellett küldeni a Prog4 feladat tervének következő iterációját, amiben a felépítésről és a működésről szóló diagramokat kellett összerakni. 3 napra rá pedig meg is írtuk az első zh-t Valszámból. Még csak a diszkrét eloszlásokig volt számonkérve, és csak a gyakorlat. A példáknál sajnos könnyen összekeverhető, hogy éppen melyik eloszlás jellemző rá, szóval jobban örültem volna az elméleti kérdéseknek, persze csak módjával. Írtunk labor zh-t C++-ból és Infóbiztből is, emlékeim és a Moodle-tananyagok nevei szerint előbbit OOP-ből, a Standard Template Library bizonyos adatszerkezeteiből és szövegfeldolgozásből, utóbbit pedig titkosító algoritmusokról és a PGP publikus kulcsos módszeréről. Talán csak a Perprogot hagytam ki ebből a bekezdésből. Az előző és a tárgyalt hónap előadásain a (a)szinkronizációs módszereket, algoritmusokat, a holtpont kezelési lehetőségeit és a szálbiztos adatszerkezeteket vettük. Laborokon pedig kölcsönös kizárással, atomi műveletekkel és különféle klasszikus feladatok, mint például az étkező filozófusok és az alvó borbély probléma megoldási lehetőségeivel foglalkoztunk.

Plafon

Április elején az esti Prog4 laboron zárthelyit írtunk, melyben a WPF-ben megvalósított adat- és parancskötést, adatokból megjelenést konvertálást és a GUI dinamikusan változtatható listastruktúráit kellett egy programban felhasználni. Ugyanezen a héten Projektmunkából konzultálni mentem egy csoporttársammal, akivel közösen próbálunk valami nagyot alkotni. Egyelőre többet nem szeretnék írni a projektünkről, mert attól tartok, nincs elég tudásom ahhoz, hogy megvalósuljon, de igyekszünk persze. A Prog4 játék tervezési szakaszából át kellett térni a játék modelljének és logikájának kódolására. Mindezt úgy kellett csinálni, hogy még nem jutottunk el WPF-ben a grafika kezeléséig, tehát teljesen látatlanban kellett hetekig tervezni és megírni a logika működését. Esetemben ez később az eredeti terv több ponton megváltoztatását tette szükségessé. Sajnos pont páratlanul voltunk a laboron, amit fel tudtam venni, és a sorsolásban úgy jött ki, hogy nekem kell egyedül csinálnom a programot. Ez a feladatok egy részének elengedésével járt, aminek persze örültem, viszont így a páros Git-használatot nem volt lehetőségem gyakorolni, és ha megakadtam valahol, csak magamra számíthattam. Következett egy néhány napos tavaszi szünet, melynek utolsó napján, április 22-én, tőlem teljesen idegen és váratlan módon úgy döntöttem, hogy ha már itt van a közelben a két éve átadott gumitéglás futópálya, el kéne kezdenem rendszeresen futni, mert az csak nem árt meg. Előfordult, hogy egy héten 3-4 alkalommal is futottam, de aztán nyáron minden fontosabb volt, ezért így 21/4 hónap után mindössze huszonhat darab futást könyvelhettem el a nagyon automatizált, nagyon grafikonos Excel-táblámban, aminek elkészítésével több időt töltöttem el mint magával a futással. Ez a szám persze nem olyan sok, de az előző másfél évben összesen háromszor futottam, ahhoz képest pedig szép eredmény. Megpróbálok októbertől tényleg rendszeresen futni, de már szeptemberben is ez volt a terv. Visszatérve az egyetemre, április 23-án nagyon elrontottam a Perprog labor zh-t, amivel egyébként is sok nehézségem akadt szinte mindegyik órán. Ezzel szemben Intelligens rendszerekből egész szép labor zh-t írtam, a kevés óra ellenére. Előbbin, ha emlékezetem nem csal, szemafor algoritmust, monitort és néhány egyéb technikát kellett volna helyesen alkalmaznom, és a feladat megállók között korlátozott számú síneken vonatközlekedés szimulálása volt anélkül, hogy a vonatok összeütköznének. Már nem emlékszem, pontosan milyen hibákat vétettem, de sajnos már a lényeges rész előtt összeomlott a programom, szóval nem volt lehetőségem a párhuzamosítást tesztelni. A hónap végén tartották az Óbudai Egyetemi Napokat, melyből engem leginkább Zacher Gábor toxikológus előadása érdekelt. Érdemes volt meghallgatni, a doktor úr érdekes dolgokat mondott a teremben, ahol máskor nem kevésbé érdekfeszítő matematikával vagy programozással kapcsolatos dolgok szoktak elhangzani, többek között persze.

Hátsó udvar

Májusban következett a második zárthelyi Valszámból. (Egyébként a valóságban nem szoktam „zárthelyi”-t mondani „zh” helyett, csak próbálok ügyelni a szóismétlések minimalizálására.) Ebben már szerepeltek folytonos valószínűségi változóval, nevezetes folytonos eloszlásokkal, nagy számok törvényeivel, centrális határeloszlással kapcsolatos feladatok. Kicsit rosszabbul sikerült mint az első, de még pár ponttal 50% fölött volt. Programozási paradigmákból is megírtuk a második, és egyben utolsó labor zh-t. Itt már öröklődést, virtuális és egyéb trükkös metódusokat, interfészeket, pointereket és egyebeket is használni kellett. A témák szinte mindegyikét vettük már egy évvel korábban C# nyelven, de a C++ mindig tartogatott furcsaságokat, ami miatt nehezebb volt a már ismert koncepciókat átültetni rá. Ugyanazon a napon Vállgazdból is írtunk beruházásokból, költségekből, a vállalat vagyonából és pénzügyeiből. A minimális szintet úgy-ahogy tudtam teljesíteni, és minden órán ott voltam és próbáltam megérteni a hallottakat, de valahogy az agyam képtelen ráállni a közgazdasággal kapcsolatos dolgokra. El sem merem képzelni, mi folyhat a gazdasági informatikus szakon, ha minket is ennyi közgáz tárggyal traktálnak. A május kilencedike is egy kellemes nap volt: Infóbiztonság, Nagy rendszerek és Prog4 zh. Nagy rendszereken nagyon sok témát vettünk, többek között a fejlesztési folyamat modelljeit, a minőségbiztosítást, agilis fejlesztést, refaktorálást és a domain modellt. A zárthelyi két hosszabb fogalmazás és kifejtős tesztkérdések megírásából állt. Nagyon időszűkében voltunk, és az ihlet is nehezen jött, mivel az egyik fogalmazás pont egy olyan témarészről kellett, hogy szóljon, amit nem nagyon sikerült megértenem és megtanulnom. Az is nehezítette a helyzetet, hogy a teszt sem karikázgatós, gyorsan megoldható volt, hanem mindenhova kellett 3-5 kerek mondatot írnom, hogy teljes választ írjak. Volt vagy huszonöt tesztkérdés, és talán majd' három oldalt kellett telefogalmazni. Az esti Prog4 elméleti zh pedig ezzel ellentétben csak karikázgatós tesztkérdésekből állt, viszont a négy-négy lehetséges válasz közül akármennyi lehetett jó vagy rossz, és egyáltalán nem egyértelmű kérdéseket kaptunk. Hivatalosan 50%-tól szoktak kettest adni egy dolgozatra, de itt levitték 40%-ra a határt, hogy az emberek több mint negyede azért csak mehessen vizsgázni. Én még éppen az 50%-os felett teljesítettem, amire nagyon büszke voltam. A számonkért témák egyébként a Git alapjai, különféle diagramok és a hirhedt programozóbanda, a Gang of Four tervezési mintái voltak. Következő héten is csomó számonkérésen kellett átesnem. Kedden Perprog labor zh, amit megint kicsit elrontottam. Éppen lecsúsztam az 50%-os határról, mert a programom nem pont azt csinálta, ami a feladatban specifikálva lett. Ha jól emlékszem, egy vendéglátóipari egységet kellett szimulálni, amiben a korlátozott számú asztalokat igyekszenek elfoglalni a várakozó, fogyasztó, fizetni akaró és távozni kívánó státuszban lévő személyek, akiket a néhány pincér igyekszik kiszolgálni. Mint említettem, megoldásom épp nem érte el a kettest, ezért később javítót kellett írnom. Meglepetésemre nem teljesen új feladatot kaptam, hanem a rossz megoldásomat kellett kijavítani. Ez így talán még nehezebb is volt, meg is szenvedtem vele rendesen, de az egyik hibát sikerült kiküszöbölnöm, így meglett az aláírásom a tárgyból. Aznap még Intelligens rendszerekből is írtunk egy papíron hullám-továbbterjesztéses algoritmus megvalósítását is tartalmazó elméleti zh-t, illetve egy online tesztünk is volt Infóbiztonságból. Ezek után vészesen közeledett a május 17., vagyis a Prog4 beadandó játék elküldésének határideje. Sajnos a végső majdnem egy hónapban csak nem tudtam szabadulni néhány kritikus programhibától, melyek élvezhetetlenné és céltalanná tették a játékomat. A hibák így sok időt elvettek a funkcionalitás bővítésétől. A pontrendszert és a halált például csak az utolsó egy-két napban volt időm implementálni, utóbbit nem feltétlenül a legtökéletesebben. Főként egymásra ható ütközésvizsgálati és időzítési hibával küszködtem, amik lehetséges, hogy kiküszöbölhetőek lettek volna egy helyesebb előzetes tervezéssel. Nem csináltam korábban ilyet, és a technológiát sem ismertem, de remélhetőleg a jövőben ebben is fejlődni fogok. Következő héttől elkezdődött a vizsgaidőszak. Persze idén sem a kezdeti terv érvényesült, tehát előfordult például, hogy egy-két nappal az alkalom előtt inkább átjelentkeztem a június közepi Valszám vizsgára, hogy biztosabban felkészülhessek rá. A hónap utolsó előtti napján megírtam az előbb használt igéből adódóan írásbeli vizsgát Párhuzamos programozásból. Kaptunk egy előzetes tételsort, aminek öt sorsolt eleméről kellett egy oldalas fogalmazásokat írni két kellemes órában, bizonyos alkérdésekre válaszolva. Négyesre számítottam, de közepes szintet értem el, nem mindenre adtam elegendően teljes és logikus választ. Másnap részt vettem a kar idei játékfejlesztési versenyén, a beadandóként elkészített programmal. Először nem szerettem volna elmenni rá, mert sajnos egyetlen kritikus hiba csak benne maradt a játékomban, így nem éreztem indokoltnak a meghívásomat. De hát, csak bekerültem valamilyen érthetetlen okból kifolyólag a versenyre meghívottak körébe, így mégis éltem a lehetőséggel. Nem bántam meg, ugyanis nagyon sok zseniális játék bemutatását hallgathattam meg, és még hihetetlen módon én is egyike lettem a kb. 10-12 második helyezést elértnek, ami két jegynyi javítást jelentett a hosszú nevű programozós tárgyból.

Esti futás

Június hatodik napján szóbeliztem Prog4-ből. Nagyrészt bizonyos tervezési mintákkal kapcsolatban kaptam kérdéseket. Kaphattam volna pár olyan tételt is, ami jobban kifog rajtam, de szerencsém volt, legalább ebben. 7-est nem enged bevinni a Neptun, ezért végül eredményem jelesre csökkent. Ezek után még hátra volt bő egy hét a félév számomra utolsó vizsgája előtt, méghozzá a méltán közkedvelt Valószínűségszámításból, el nem feledkezve az ahhoz kapcsolódó statisztikai témakörökről sem. Már májusban is készülgettem a vizsgára, de azért rám fért egy újbóli teljes áttekintés. Nem egyedül készültem rá, ami könnyebbé tette a tananyag megértését. Előfordult azért, hogy egy többszereplős történetet kellett megalkotni egy képlet megértéséhez. A Csebisev-egyenlőtlenség különböző formáit például egy frontvonal két oldalán lőfegyverekkel harcoló csapatok összecsapásává redukáltam, de ezt inkább nem fejteném ki bővebben. Utólag úgy látom, hogy túl sokat foglalkoztam az elmélet megértésével, a példák gyakorlásának rovására, de az is szükséges volt, mert nehezen akart összeállni a fejemben. A korábbi zárthelyiken nem voltak elméleti kérdések, a vizsgán viszont akadtak azok is, nem is kis súllyal. Előtte lévő nap bementem az utolsó reményt adni képes konzultációra, aztán június 14-én megírtam tanulmányaim utolsó tisztán matematikai tantárgyának írásbeli kollokviumát, ami egyébként tradicionálisan szóbeli műfaj: magában foglalja a tanár sarokba szorítását jobbnál jobb kérdések feltételével és minél több helyes megválaszolásával. A dolgozatra hármast kaptam, ami két jeggyel múlta felül a várakozásaimat, ugyanis komoly bonyodalmakat okoztak az aznapi gyakorlati feladatok. Ha nem sikerült volna, még elmehettem volna a következő heti utolsó alkalomra, de jó volt végre túl lenni rajta. Pár nappal utána következett volna az előzetes tárgyfelvétel, de a Kandó új tantervet alkotott, amit még tárgyaltak pár hétig.

Az egyes termek közös használata miatt így csúszott a NIK-es órarend elkészülte is, ennek ellenére mégis meg volt tartva a tárgyfelvétel. A számmisztika és a választás illúziója keveredett, amikor úgy kellett órákra jelentkezni, hogy semmiféle időszak vagy helyszín nem volt megadva a Neptunban. Ez később sokaknak okozott órarendi ütközéseket, párat nekem is.

Szeptember elejére már a tantárgyak nagy részénél ismertek lettek az időpontok. 2-án reggel nyolcra ígérték a tárgyfelvételt, ami viccesen sikerült, mert pontban nyolckor kidobtak mindenkit a rendszerből, amint bejutott a sok száz ember, azonnal ostromoltuk volna a „Betöltés és mentés” gombot az előre eltárolt kurzusokra (shoutout to Neptun PowerUp!), erre csak nem indult még el a tárgyfelvételi időszak. Amikor már éppen jöttem volna el a géptől, elkönyvelve, hogy ma sem lesz tárgyfelvétel, 8:16-kor megnyílt a jelentkezés. Gyorsan átjelentkeztem, hogy megszüntessem az ütközést, és próbáltam a nem feltétlenül szakirányos választható tárgyakra is jelentkezni. Volt, ami egyből betelt, mire egyáltalán tudomást szereztem volna a létezéséről, és olyan is, nevezetesen a Deep Learning I, amit egy adminisztrációs hiba miatt csak a 2017 előtt kezdők tudtak felvenni. Szépen fogytak a helyek a szemem láttára. A Menedzsment alapjai című kötelező (?!) tárgy elindulása is érdekesen alakult. A legelső tanítási nap délutánján kaptam e-mailt, hogy az én csoportomnak már aznap reggel lett volna órája. A tanár pedig este tudta meg ezt. Egyébként az első éveseknek sem lehetett túl jó, ugyanis előző este 9-10 körül még hiányzott több tárgyuk időpontja, de nem érheti szó a ház elejét, mert legkésőbb 7:55-kor már más volt a helyzet. Nem tudom ez a káoszos helyzet ki(k)nek a sara, de igyekezhetnének azért nem teremteni ilyen helyzetet feltehetőleg minimum ezernyi embernek. Lehet, hogy munkaerőhiány van ezen a területen, nincs rálátásom a helyzetre. Kedden a sok kurzuscsere-kérelemre való tekintettel újra megnyitották a tárgyfelvételt, és még a Deep Learning adminisztrációs hibáját is kijavították. Pont pár perccel az időszak kezdete előtt szálltam le a hévről, így kénytelen voltam egy padon megnyitni a Neptunt egy pomázi padról. 16:00:00-kor pontban rákattintottam a felvételre, erre jön a hibaüzenet: „Még nincs tárgyfelvételi időszak.” Három értékes másodperc telt el, mire bezártam az üzenetet és újra kattintottam, mire a három maradék szabad hely betelt. Két és fél óra múlva, egy teljesen reményvesztett Neptun-megnyitáskor viszont szerencsém volt, mert pont keletkezett egyetlen szabad hely, amire természetesen egyből le is csaptam. Ilyen volt tehát az előző, a második évet lezáró félévem, és így indult az ötödik. Sok szakirányos tárgyam van most is és néhány választható is akad. Úgy tűnik, hogy az írás késői elkezdése ellenére sikerül tartanom tervemet, miszerint még szeptember havában végzek ezzel az ismételten túlságosan hosszúra sikeredett bejegyzéssel. És még el sem készültem az állandó felépítésű összesítő résszel...

-----

Tanulmányi átlag: 3,84
Megszerzett kreditek: 29+32+27+37/210 (BSc ~59,5%)
[80 ElőAdás: ~120 óra + 51 Labor: ~84,75 óra + 29 GYakorlat: ~43,5 óra + 3 Konzultáció: ~1,67 óra]

Tantárgyak:

• Infokommunikációs technikák (4 kr, 5-ös)
• [7 EA: ~10,5 ó]
• Informatikai biztonság (4 kr, 5-ös)
• [12 EA: ~18 ó + 12 L: ~18 ó]
• Intelligens rendszerek (3 kr, 4-es)
• [6 EA: ~9 ó + 4 L: ~6 ó]
• Nagy rendszerek fejlesztésének technológiája (3 kr, 3-as)
• [11 EA: ~16,5 ó]
• >> Modern szoftvertechnológia (2 kr)
• Párhuzamos és elosztott rendszerek programozása (5 kr, 3-as)
• [12 EA: ~18 ó + 13 L: ~19,5 ó]
• >> Adatpárhuzamos programozás (2 kr)
• Programozási paradigmák (4 kr, 3-as)
• [11 L: ~16,5 ó]
• Projektmunka I. (2 kr, 4-es)
• [3 EA: ~4,5 ó + 2 K: ~0,67 ó]
• >> Projektmunka II. (2 kr)
• Szoftvertechnológia és grafikus felhasználói interfész tervezése (5 kr, 5-ös)
• [11 EA: ~16,5 ó + 11 L: ~24,75 ó]
• Testnevelés II.
• [10 GY: ~15 ó]
• Vállalkozás gazdaságtan II. (2 kr, 3-as)
• [6 EA: ~9 ó + 5 GY: ~7,5 ó]
• Valószínűségszámítás és matematikai statisztika (5 kr, 3-as)
• [12 EA: ~18 ó + 14 GY: ~21 ó + 1 K: ~1 ó]
• >> Vállalati információs rendszerek (4 kr)

[1. félév + 2. félév + 3. félév]