Harmadik félévem az egyetemen

A hosszú és tartalmas nyári szünet után, 2018 szeptemberében kezdődött el a harmadik félévem az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karán, továbbra is mérnökinformatika szakon. Ebben a félévben nem voltak olyan tárgyaim, amik egyértelműen valamelyik előző tárgyat folytatták, viszont természetesen a ráépüléseken keresztül több tárgy tananyaga épült a megelőző évben tanultakra...

Mozdonnyal a Bécsi úton

A tanítás szeptember 10-én kezdődött meg, a következő tantárgyakkal: Adatbázisokon a nagy mennyiségű adatok megfelelő strukturálásáról és az adatlekérésről tanultunk, Digitális rendszereken főként a kombinációs és sorrendi hálózatokkal, Operációs rendszereken az OS-ek működésével és működtetésével, Rendszerelméleten természetes és ember alkotta rendszerek modellezésével, Vállalkozás gazdaságtan I-en a vállalkozások gazdaságtanával, Web programozás és haladó fejlesztési technikákon (értsd: Prog3) pedig az alapokon túlmutató programozási módszerekkel foglalkoztunk. Összességében elmondható, hogy ez a félév a rendszeres tanulásról szólt, mert szinte minden tantárgyam nevében benne van a „rendszer” szó. A tanterv szerint két félévben vagyunk kötelesek tesire is járni, aminek én ebben a félévben tudtam nekikezdeni, mert tavaly februárban nem voltam elég gyors a tárgyfelvételnél. Az Óbudain kb. három különböző sportolásra alkalmas helyszín van, én a Bécsi út mögötti könnyűipari kar épületét választottam, és oda jártam heti másfél órát pingpongozni. Az órarendem ismét eléggé változó volt. Hétfőnként egy konzultáció, de inkább előadás-szerű órám volt Digitális rendszerekből, amit korábban Digitális technika II-nek hívtak, ha minden igaz.. A kedd ismét egy hosszabb nap volt, egy változó hosszúságú szünettel a közepén. A dél körüli időszakban igyekeztem elegendő mennyiségű ennivalót magamhoz venni, hogy kibírjam 19 óráig, amikor hazaérek. Volt olyan napom, hogy három előadásunk volt egyhuzamban, és olyan is, amin másfél vagy három órán át voltam jelen a Bécsi úti épületben, a hét paritásától függően. Visszatérve a szeptemberi eseményekre: már az első előadás más volt számomra mint a korábbiak, ugyanis nyáron elég kedvező áron sikerült laptopot vennem, így a legtöbb előadáson abba jegyzeteltem. Gondoltam már rá, hogy a 2010 óta meglévő eMachines netbookomat használom a OneNote futtatására, de annak a gépnek az akkumulátora nem bírja 1 óránál tovább, és a Debian-on futtatott Wine sem vitte rajta túlzásba a rohanást. Ehhez kapcsolódik a másik változás a félévben: a legtöbb előadásunk nem a nagyteremben, hanem egy min. 200 fős földalatti teremben zajlott, ahol csak korlátozott számú konnektor állt rendelkezésünkre – füzetesek előnyben. A Digitális rendszerek – hasonlóan az Elektronikához – e-learning anyagokkal volt kiegészítve, tehát sok megnézendő videót, kitöltendő tesztet, és gyakran ismétlődő feladatot kaptunk, otthoni feldolgozásra. A páros heteken nem csak C# nyelven, hanem Javában is programoztunk. Annak nem lett volna sok értelme, ha ugyanazt tanuljuk meg újra az Oracle által fejlesztett nyelven mint amit a Microsoft nyelvében már átvettünk, mivel két nagyon hasonló nyelvről van szó, ezért a különbségekre figyelve és a Java webes lehetőségeit kihasználva oldottunk meg feladatokat a félév során. Az Oracle Adatbázisokon is előkerült, ugyanis a PL/SQL nyelv segítségével kezdtünk lekérdezéseket írni, táblákat összekapcsolni és manipulálni. A hónap végén az Óbudai is kutatók éjszakáját tartott: érdekes előadásokkal, szakmai bemutatókkal. Megnéztem a Kandó nagyfeszültség-laborját, voltam a Bécsi úti mozdonyban és telefonról változtattam a fényeit, illetve kipróbáltam a VR-hullámvasutazást mozgó és dőlő üléssel alattam. A nyilvánvaló grafikai korlátok ellenére egy nagyon furcsa, szinte álomszerű élmény volt. Persze tisztában voltam vele, hogy az aulában ülök, a fejemen VR-headsettel, a fülemen fejhallgatóval, de olyan szokatlan volt, hogy az ülés mindig úgy mozog alattam, ahogy a sín hajlik, hogy a nehézségi gyorsulás érzésének hiánya sem rontotta el az élményt. Furcsa érzés volt utána levenni a VR-szemüveget és visszatérni a valóságba.

Valaki egy nem deep-freeze-elt gépen fejezte ki bánatát

Októberben folytatódott a kis zárthelyik sora Digitális rendszerekből. Főként olyan feladatokat kaptunk, hogy tervezzük meg egy egyszerűbb rendszer pl. egy 3-4 fős zsűri szavazatszámláló gépének igazságtábláját, logikai függvényét és abból a logikai kapukból álló egyszerűsített áramkörét, amit utána egy FPGA-panelre kellett rátölteni, és gombok, kapcsolók, LED-ek segítségével kipróbálni. Mint említettem, az előadásaink nagy része az F.01 teremben volt, amihez nem túl jó emlékek: péntek esti dupla matek zh-k kötődtek. Pár hét után kezdtek eltűnni a hallgatók az Operációs rendszerek előadásról, ami nagyrészt a péntek reggel 8 órás időpontnak volt köszönhető, pedig szerintem egy nagyon érdekes tantárgy volt. Az OS-ek mint például a Windows vagy Linux verziók alapfunkcióinak működéséről tanultunk: mint például a folyamatok ütemezése, lemezkezelés, adattárolás. A laborokon pedig rendszer-adminisztrátori eszközök után Linux- és Windows-szerverek üzemeltetésével, konfigurációjával foglalkoztunk. Még szeptemberben választanunk kellett egy beadandó feladatot, aminek részbeni dokumentációját október közepéig kellett elkészíteni. Két fős csoportunk a csoportmunka-szervert választotta, ami egy Linuxon alapuló e-mail-, naptár- és chat-szerver összerakását és részletes dokumentálását takarta. Programozáson – rekurzívan fogalmazva – LINQ lekérdezésekkel, XML-feldolgozással és helyi adatbázisokkal foglalkoztunk, illetve nekikezdtünk a beadandónak. Ezúttal nem sorsolták a feladatot, hanem mindenki ugyanazt kapta, de a megvalósítást és a felépítést ránk bízták. Egy megfelelő méretű, Visual Studio-ból elérhető helyi adatbázist kellett felépíteni, amiből aztán C#-kóddal lehet adatokat lekérni, felvenni és törölni, majd ezt összekötni egy Java-servlettel, ami XML-fájlt generál egy webcímen, ahonnan a C# letölti az adatot, és feldolgozza/megjeleníti. Ami újdonság volt, hogy minden egyes módosításunkat nyomon kellett követni egy Git-alapú oldalon: a Bitbucketen, így a tanárok nyomon követhették, hogyan állunk a feladattal. Adatbázisokon jobban elmélyültünk a HR-séma rejtelmeiben, és kitalált dolgozókkal kapcsolatos adatokon végeztünk összetett lekérdezéseket, szűréseket. Az SQL-t elég érdekesnek találtam, bár néha kicsit furcsa ez a nagyon olvashatónak szánt szintaxis, és a később tanult allekérdezések is elég körmönfont gondolkodást és megoldást igényelnek. Ebben a hónapban történt az is, hogy az abszurd humor mestere, a drága jó Neptun rendszerünk kétszer is megtréfált. Október 13. szombati munkanap volt, nekem pedig be volt írva az órarendembe egy Digit labor. Én megpróbáltam utánajárni, hogy valós-e ez az időpont, de nem kaptam időben választ, ezért végül potyára mentem be, és egy másik kurzus óráján vettem részt. Ez még nem is volt olyan hatalmas probléma, sőt, így ki tudtam hagyni a következő heti órát, viszont egy hét múlva csapott le ismét a Neptun, amikor a szakadó esőben arra értem be az egyetemre, hogy pont most ért véget az órarendben nem szereplő labor, amin mit ad isten, pont kis zárthelyit írtak. Így jár az, aki mindent elhisz, amit a hivatalos órarendben olvas. A Vállalkozástant eddig nem nagyon említettem, érthető okokból. A tárgy első részéből nem volt gyakorlatunk, csak előadás, amin még jobban elmélyedtünk a közgazdaságtan rejtelmeiben, amit mint tudományágat, azóta sem sikerült megkedvelnem. Ez hatványozottan igaz a marketingre, ahol a kitevő jóval nagyobb mint 1. Nagyon nehéz felidéznem, hogy miről volt szó: vállalati formák, átbocsátóképesség, gyártásszervezés, stb. Többször feldobta az órákat a Kahoot nevezetű kvízjáték, aminek lényege, hogy a teremben lévő hallgatók egy kóddal be tudnak lépni a versenybe, és az alapján alakul ki egy rangsor, hogy ki hány kérdést talál el, minél rövidebb idő alatt kiválasztva a helyes választ. A legtöbben nem a Neptun-kódjukkal szálltak versenybe, hanem politikával vagy annál szórakoztatóbb dolgokkal kapcsolatos felhasználónevekkel. Nekem egyszer sikerült elérnem a harmadik helyezést a kb. 100 emberből, máig sem tudom hogyan, de akkor pedig felmerült a tanárnő részéről a hamis Neptun-kód gyanúja. Elismerem, elég furcsa Neptun-kódom van, de nem én generáltam 2017 nyarán. Ebben a hónapban egyébként több dolgozatot is írtunk. Ezeknek a nagy része viszonylag jól sikerült.

Legkedveltebb példatípusom Vállalkozástanból

Novemberben nagyon sok időt fordítottunk a beadandó e-mail szerver megvalósítására. Időben elkezdtük a munkát, a virtuális gépre telepítettük a Debiant, aztán megpróbáltuk telepíteni a Zimbra nevezetű csoportmunka-szerver programot, amit az iskola tanárai is használnak levelezésre és teendők felvételére, megosztására. Kiderült, hogy a program kompatibilis a Debiannal, csak az Ubuntuval. Ott sem a 18-as, sem a 16-os verzióval nem akart elindulni a telepítő, pedig utóbbival egyszerűen működnie kellene. Végül a 14.04-es verzióval sikerült továbblépni, de mire eddig eljutottunk, túl voltunk több hét szenvedésen, és az újraindítás után 503-as hibát dobó Citadeltől elkezdve a Kolabon át, egy pár szoftver elvetésén. Szinte nem volt olyan lépés a Zimbra telepítőjében, ahol ne akadtunk volna meg, és nem egyszer kellett órákon át végigolvasni a fél StackOverflow-t, olyan hibák megoldása után kutatva, amit szerintem rajtunk kívül a világon még senki nem tapasztalt. A csevegő rendszert nem sikerült IRC-vel és ZNC-vel megoldanom, mert fontos volt a felhasználói azonosítás és a jogkör szerinti csatornák, ezért végül a lehető legegyszerűbben konfigurálható Rocket.Chat mellett döntöttünk. Közben a többi tárgyra is időt kellett fordítani valahogy: Adatbázisokon táblákat kötöttünk össze és csoportosító lekérdezéseket írtunk, és dolgozni kellett a félév harmadik beadandóján is, amit eddig véletlen nem említettem. Egy nem túl nagy, de azért kellően összetett adatbázist kellett készíteni bármilyen témában, amihez aztán – magunknak gyártva a feladatokat – különféle típusú lekérdezéseket, tábla-manipulációs és frissítő parancsokat kellett írni, később pedig egy-két nézetet, triggert és jogokkal rendelkező felhasználót is hozzá kellett adni. Én – nem sok kreatív gondolatot birtokolván – egy könyvtárakat összekapcsoló adatbázist készítettem töltöttem fel könyvek, az őket tároló könyvtárak, az őket kikölcsönző emberek, és a kölcsönzések adataival. Később ezen adatbázis tábláit kiegészítve néhány plusz adattal, ezt az adathalmazt használtam fel a programozás beadandóban is, ahol ugye nem volt témabeli megkötés, csak ajánlott volt az autó-alkatrészekről és modellekről szóló adatbázis. A hónap közepén írtunk zárthelyit Rendszerelméletből, ami főként rendszermátrixokról, átviteli karakterisztikáról és Bode-diagramokról szólt, egy-két elméleti indoklással fűszerezve. Digitális rendszerekből pedig az Elektronikához hasonló módon online tesztet írtunk. A programozás beadandó második mérföldköve november 22-én volt esedékes, de én egyszerűen képtelen voltam időben megvalósítani az C#-ban írandó adatbázis-kezelő rendszer egyes részeit, például a repository mintát és az egységtesztelést, ami a program helyes működését hivatott automatizálható módon tesztelni. Ezután persze jobban igyekeztem és szorgalmasan commitoltam, hogy a végső határidőre elkészüljek a programmal. Kicsit trükköztem a Gittel, mert én eddig minden programomat a GitHubra töltöttem, nem a Bitbucketre, és mivel ott sikerült az egyetemi e-mail címmel ingyen Pro fiókot szereznem, kihasználtam a lehetőséget, és – több nem nyilvános, tesztelési vagy szórakozási célból készített programom mellett – a tanárok által látott rendszerrel párhuzamosan GitHubra is feltöltögettem a beadandót. A hónap végén volt még egy intenzív zh-időszak: Digitális rendszerek elmélet, Java labor zárthelyi servletekkel, JSP-vel és XML-marshallinggal: egy egyszerű webáruház leprogramozása kosárba rakható termékekkel. A Java után egy jó hosszú Operációs rendszerek zh következett, amin nekem Bash-scriptet kellett írni és webszervert, DNS-t beállítani, illetve egy Active Directory-t beállítani egy Windows Server virtuális gépen. Elég erős gépek vannak a laborokban, de azért a virtualizált Ubuntu-szervergépet, Ubuntu-klienst és Windows-szervert már nem nagyon bírta egyszerre, ráadásul egyetlenegy félrekattintás miatt a több mint félórás, lelassult Active Directory telepítőt kétszer is le kellett futtatnom. Az óra elejéig kellett leadnunk a végleges dokumentációt is a csoportmunka-szerverről. Ezt később tudtuk meg, de a miénk közel hibátlan lett, pedig sok szempontnak kellett megfelelnie. Másnap Digitből is írtunk, nekem pont sikerült beérnem a villamosforgalom megakadása előtt. A mi csoportunk azt a feladatot kapta, hogy tervezzen egy olyan áramkört, ami megállapítja, hogy egyszerre hány kapcsoló van felkapcsolva, és pontosan hányadik, ha csak egy darab. Nekem nem működött teljes mértékben, de szerencsére és a tanári jóindulat miatt erős négyest kaptam rá.

A jövő nyílt forráskódú

December első két hete nagyrészt a számonkérésekről és a határidőkről szólt. A hónap első vasárnapjáig feltöltöttem a Moodle-be a könyvtáras adatbázisomat legeneráló és az azon lekérdezéseket és módosításokat végrehajtó SQL-kódot és a feladatról írt – kóddal és kimenetet ábrázoló fotókkal tűzdelt – viszonylag hosszú dokumentációmat. A tárgyból megírtuk a második labor zárthelyit is, ahol már procedúrákat és triggereket kellett írnunk, utóbbiból elég nehezeket. Másnap Programozásból is írtunk: ha jól emlékszem 400 ezer szót tartalmazó fájlt kellett minél hatékonyabban átvizsgálni. Nekem hamis eredményeim lettek, mert rosszul C#-osítottam egy matekos képletet, de lényegét tekintve megyegetett a programom. A Mikulás egy újabb Vállalkozástan zh-t hozott. Valami divízionális szervezeti modellt kellett lerajzolnom, egy-két definíció, és ismét segített a kétféle bemagolt példatípus és képletek. Elvileg másnapra kellett volna befejeznünk a Prog3 beadandót, de olyan sokan jeleztük és jelezte ki elmaradó haladásunkat a Git-elemző program, hogy kaptunk egy hét haladékot. Én a tesztelési fázisban akadtam meg, amikor már működött a konzolablakos C# program összekötve a Java szervlettel, viszont nem teljesen értettem meg az egységtesztek írásának szemléletét. A mock technikát alkalmazva úgy kellett tesztelni a programot különféle bemeneti értékekkel, hogy közben igazából a program nagy része le sem fut, csak becsapjuk hamisított függőségekkel. Így igazából arra van lehetőségünk, hogy pl. egy-egy metódus lefutásainak számát és a dobott kivételeket ellenőrizzük. A hónap második hetében kitöltöttünk egy – főként elméleti tartalmú – online tesztet adatbázisokból, aminek az eredménye csak később lett nyilvános, nehogy idő előtt megbeszéljük, melyek a helyes válaszok. A héten kihasználtam az egy-két hosszabb szünetet, és laptopról programozgattam az egyetem épületében. Pár óra után a gépem hiányolni kezdte a konnektorok közelségét, így előfordult, hogy részt vettem a kandósok Villamosságtan előadásán, mert a nagyelőadó tele van konnektorokkal. Egyik nap pechemre pont ott írtak épp Makroökonómiából. Gyorsan el kellett menekülnöm az esemény helyszínéről, hogy ne kényszerüljek én is előre ülni és újból végigszenvedni ezt a feledhetetlen zárthelyit, ebből a feledhetetlen tárgyból. A vizsgaidőszak kezdete előtti utolsó munkanapon ismét megtréfált a Neptun vagy egy azzal összekötött tanári program, ugyanis este tízkor kaptam az e-mailt, hogy elégtelen lett a nagy nehezen befejezett C# és Java programom. Egy feszült félórával később kiderült, hogy mindössze „adminisztrációs hiba” történt. Ez a két szó később is tevékeny részese volt komoly problémák kialakulásának, de erről majd később... Még Karácsony előtt levizsgáztam Rendszerelméletből. Először egy pont híján ötöst kaptam, de aztán megtekintéskor – anélkül, hogy előzetes tudomásom lett volna róla – javítottam egy jegyet, miután egy kérdésemet én magam válaszoltam meg. Egyébként biztos, hogy rosszabb jegyet kaptam volna, ha az elméletet nagyobb mértékben kérik számon, mert a matematikai levezetéseket nem mindig sikerült megértenem.

A Pomáz és Békés környékén megtartott karácsonyozások után folytatódott a tanulás, méghozzá az Operációs rendszerekkel, amiből szintén volt vizsga. Kaptunk gyakorlásra egy régebbi kérdéssort, és tudomást szereztünk felmerülhető példatípusokról is. Messenger vagy Skype használatával – mikor épp melyik működött – egy hét alatt átbeszéltük az egész anyagot egy csoporttársammal, gyakran hosszasan filozofálva az adott informatikai problémára (pl. folyamatok ütemezése vagy memóriaterület kiosztása) gyakran nem egy évtizede adott ötletes és hatékony válaszokon. Január 7-én megvolt ez a vizsga is. A tesztkérdések nagy része nem ért meglepetésként, és a folyamatmodellek leírása és lerajzolása, a full/inkrementális/differenciális mentéseket taglaló feladat sem okozott problémát. A RAID-típusokkal kapcsolatos feladat egyik alkérdését nem értettem meg teljesen. Felkészüléskor nem jött elő a RAID-be szervezett lemezek egyetlen virtuális lemezbeli megjelenésének felépítése, legalábbis nem rémlett a dolgozat megírásakor. Igazából elmondható, hogy nem feltétlenül kellett volna ilyen sokat készülni magára a vizsgára, mert az nem volt nehéz, viszont ha másért nem, magunk, és tudásunk bővülése érdekében azért megérte. Nekem ezzel véget ért a vizsgaidőszakom, mert több korábbi tantárgyat: Prog1, Prog2, Elektronika és Digitális rendszerek – főként a tanári jóindulatnak és a szerencsének köszönhetően – legalább négyesre sikerült teljesítenem, ezáltal mentesültem az elég durva Szakmai szigorlat megírása alól és megajánlott négyest kaptam rá. A megtartott vizsgák után egy annál jóval stresszesebb folyamat kezdődött el, a tárgyfelvétel. 7-én órákon keresztül tervezgettem az órarendemet, figyelve az ismert vagy ajánlott tanárokhoz kerülésre. Szinte hiábavaló volt ez a részletes tervezés, mert a Neptun ismét ellenem volt: 13 óra helyett engem csak öt perccel később engedett be, mire már több tantárgy kurzusai is teljesen beteltek vagy már csak olyan szabad helyek voltak, amik ütközéseket okoznak. Elvileg lesz egy Intelligens rendszerek nevű, elég érdekes tantárgyam, de még az írás pillanatában, február 14-én, 12:48-kor sem tudok még semmi biztosat róla. A problémát az okozza, hogy a 168 biztosított hely már az említett öt percben betelt, és azóta már 207-en jelentkeztünk a gyűjtőkurzusra. Tehát a jelentkezett hallgatók több mint fele nem tud laborra járni, mert nem történt kurzusbővítés azóta sem. Mivel én az előzetes tárgyfelvétel kezdetének napján vizsgáztam Operációs rendszerekből, nem volt lehetőségem gyorsan jelentkezni a rá épülő Informatikai biztonságra. A tesire jelentkezés ezúttal nem volt problémás: bőven volt időm jelentkezni a hétfő reggel megtartott ping-pongra. Január közepén jelent meg a hír az egyik egyetemi honlapon, miszerint a jövőben növelni fogják az Intelligens rendszerek férőhelyeit és ledobják róla az első éveseket, akik előkövetelmény híján saját szórakoztatásukra vették fel a tárgyat, de azóta sem változott a helyzet. Január 23-án részt vettem egy szakirányokról szóló tájékoztató előadáson, ugyanis nekünk a negyedik félévtől kell kiválasztanunk, hogy az informatika mely részterületén folytatjuk tanulmányainkat, a mindenki által hallgatott tárgyak mellett. Az előadás szerint Neptunon keresztül kellett megjelölnünk a négy specializáció közül hármat, a hallgatókat több tantárgy jegyei alapján rangsorolják, és a február 2-án lezárult jelentkezés után egy-két nappal megtudjuk, melyikre sikerült bekerülnünk. Én elsőnek a Szoftvertervezés- és fejlesztés szakirányt jelöltem meg, mert bár a beágyazott rendszerek, a robotika és a felhős rendszerek is érdekelnek, leginkább az informatika szoftveres része.

168 igen, 207 nem

Február 2-án letelt a jelentkezési idő, vártuk az eredményeket, de hiába. Elmúlt harmadika, negyedike és vészesen közeledett február 7. 23:59, a végleges tárgyfelvételi időszak befejeződése. Aztán az is elmúlt, de még mindig nem kerültek be az órarendünkbe a szakirányos tárgyak, kb. 3-3 mindegyik specializáció esetén. Közben kiderült, hogy én valamit nagyon félreértettem a szakirányi tájékoztatón, mert már a negyedik félévtől el kell kezdenünk több szakiránytól függő tantárgyat is, nem csak a Projektmunka I-et. Egy hallgatótársamtól megtudtam, hogy a Neptunban meg lehet nézni a szakirányos tárgyak kurzusidőpontjait, ha a szabadon választható tárgyak között keresünk. Miután ezt megtettem, kiderült, hogy a szakirányos tárgyak több ütközést is okoznak, amennyiben az általam választott Szoftver specializációra kerülök be. Kurzusokat variálni már nem lehetett, mert nem volt jelentkezési időszak, tehát csak a Tanulmányi Osztályra számíthattunk, problémáink megoldásában. Múlt hétvégén a Neptun-adminisztrátorok elkezdték a hibajavítást, de mindössze a kisebb problémák, matek és Vállalkozástan gyakorlatok helyeinek feltüntetését sikerült megoldaniuk, a több száz hallgató gondjait: a szakirány-jelentkezések elbírálását és az Intelligens rendszerek gyűjtő felszámolása továbbra sem történt meg. E hét hétfőjén és keddjén pedig „pénzügyi átállás” miatt állt a Neptun és a TO, nem is volt ügyfélfogadás. Tegnap, azaz szerdán végre érdemi előrelépés történt: estefelé elkezdték felvenni a hallgatókat a szakirányokra. Engem ma éjszaka, 2 és 3 óra környékén vettek fel a Szoftvertervezés specializációra, aminek természetesen nagyon örülök, de ez is okozott újabb gondokat. Egy olyan tárgyat is felvettek nekünk, a Programozási paradigmákat, amiről eddig nem is volt szó. Csak annyit hallottunk, hogy az egy ötödik féléves tárgy, meg talán nem is feltétlenül kötelező. Nekem eredetileg 15:20-ra kellett volna ma bejönnöm, mert a héten az összes szakirányos tárgy – és nekem még más is – elmarad(t), viszont reggel meglátva a Neptun-üzeneteket és az ütközést a Valószínűségszámítás gyakorlattal (amin tegnap még részt tudtam venni), nem volt mit tenni, gyorsan kitöltöttem egy kurzusmódosítási kérelmet és beutaztam az egyetemre, hogy még a szabad kurzus(ok) betelése előtt segítséget kérhessek a Tanulmányi Osztálytól. 9:35 után értem be, a tanári órarend szerint pedig 9:50-től kezdődött mindkét matek tanár órája, akitől aláírást kell szereznem a kérelem beadásához. Az egyik aláírás meglett, viszont a másik tanár csak páros heteken tartja azt az órát, ami előtt én beszélni szerettem volna vele, és nincs is más órája ma. Így nem is voltam biztos benne, hogy egy aláírás híján tud-e nekem segíteni a TO. Biztos, ami biztos, sorban álltam/ültem két órát a Tanulmányi Osztály előtt. Elég sokan jöttek ma ügyeket intézni vagy segítséget kérni, ami teljes mértékben érthető a fennálló helyzetnek (értsd: káosz) köszönhetően. A – valaki által biztos viccesnek tartott, de számomra éppen nem – 420-as sorszám 130 perc alatt tartó gyűrögetése után végre bejutottam, és feltettem kérdéseimet. A Programozási paradigmák nevű tárgy, úgy tűnik, tényleg meg lesz tartva. Az Intelligens rendszerekről senki nem tud semmit, több mint kétszáz hallgató akadályoztatásának ellenére. Informatikai biztonságból elvileg nem okoz problémát, hogy több évfolyamtársammal együtt egy régi tanterveseknek szánt kurzusra jelentkeztünk Informatikai biztonságból. Ismertettem azt a problémámat is, hogy a Nagy rendszerek fejlesztésének technológiája (és annak bevezetésére felkészülésének tervezésének alapjai VI.) tárgy is ütközést okoz, méghozzá az elég fontos Programozás 4-gyel, amiben elkezdünk GUI-t is tervezni. Nem is tudtam, hogy kivel kellene aláíratnom a kurzusmódosítási kérelmet, ugyanis a borzalmas időpontban lévő, egyetlen szabad laboralkalomhoz nem írták oda egyik tanár nevét sem. Szerencsére ez nem volt baj, mert a tanulmányi ügyintéző átjelentkeztetett arra a kurzusra, és Valszámból is sikerült átmennem az egyetlen nem betelt – de a sorban állás alatt egyre csökkenő szabad helyszámú – kurzusra.

Úgy tűnik, szépen lassan kezdenek megoldódni a tárgyfelvételi problémák, leszámítva az Intelligens rendszerek labort és a Weblapszerkesztés nevű szabadon választható tárgyat, amiről majd le kéne jelentkeznem, szintén ütközés miatt. Elég nehézkesen indult tehát ez a félév, ami azért szokatlan, mert korábban nem volt ilyen szintű fejetlenség ezen a téren, és az információáramlás sem akadozott: mindenről időben tájékoztatást kaptunk. Amint megtudok bármit arról, hogy egyáltalán tudok-e járni Intelligens rendszerekre, frissítem ezt a bejegyzést. Egyébként ez az eddigi első olyan posztom, amit ha részben is, de az egyetem épületében írtam (kb. a januárról szóló bekezdéstől). Most egy kandós előadáson ülök, mert itt találtam konnektort, és másfél óra múlva kezdődik a Szoftvertechnológia és grafikus felhasználó interfész tervezése laborom, majd jön az előadás. Ez lesz az egyetlen laboralkalom, amire ebben az időpontban tudok járni, mert ha minden jól megy, jövő héten már megtartásra kerülnek a szakiránytól függő tantárgyak is, így a lemaradást is remélhetőleg sikerül majd behoznunk.

FRISSÍTÉS - 2019.02.20. 18:53 @ Budapest, Magyarország
Most itt állok a Szépvölgyi út megállóban, várom a következő szentendrei hévet. Tegnap este és a mai nap folyamán végre előrelépés történt az Intelligens rendszerek tárgy ügyében. Miután hétvégén ledobták a kurzusról az azt hallgatni nem jogosultakat, tegnap este megjelentek az új laboralkalmak a Neptunban, méghozzá a páros heteken. Én ma reggel fél hét előtt küldtem egy e-mailt három TO-ügyintézőnek is, hogy jelentkeznék az egyetlen ütközést nem okozó órára, kedd reggelre. Hihetetlen módon már fél kilenckor felvettek a kurzusra, így talán végre megoldódtak az órarendi problémáim. Éppen ideje volt a második oktatási héten... Egyébként ma reggel volt életem első C++ órája. 4-5 éve mindig feladtam az alapoknál, mert nagyon nem tetszett a nyelv a C#-hoz viszonyítva, de meglátjuk most hogy alakul. Közben megérkezett a hév... Váratlan módon ülőhelyet is sikerült találnom. Nem tudom, ez kinek a sara, de ma este kaptunk ajándékba még egy órarendi anomáliát. 17:05 és 19:30 között Prog4 laborom lett volna, de már nem tudom hányadik teremtől küldtek el minket: mindenütt óra volt vagy valamilyen felújítás. A nyílt laborban nekiálltunk a tanulásnak, de egy nagyobb csoport azt is elfoglalta fél óra után, így nem volt mit tenni: elmaradt az óra. Arra a szintre azért nem akartunk süllyedni, hogy gyors gépek, vetítés és tábla helyett majd az aulában körbeülünk három laptopot tízen. Papíron a felkeresett termek mind szabadok voltak...

-----

Tanulmányi átlag: 4,55
Megszerzett kreditek: 29+32+27/210 (BSc ~41,9%)
[60 ElőAdás: ~90 óra + 53 Labor: ~90,5 óra + 18 GYakorlat: ~27 óra + 11 Konzultáció: ~16,5 óra]

Tantárgyak:

• Adatbázisok (5 kr, 5-ös)
• [13 L: ~19,5 ó + 12 EA: ~18 ó]
• Digitális rendszerek (5 kr, 4-es)
• [11 K: ~16,5 ó + 10 L: ~15 ó]
• >> Szakmai szigorlat
• Operációs rendszerek (5 kr, 5-ös)
• [13 EA: ~19,5 ó + 12 L: ~29 ó]
• >> Informatikai biztonság (4 kr)
• Rendszerelmélet (5 kr, 5-ös)
• [12 EA: ~18 ó + 7 GY: ~10,5 ó]
• Web programozás és haladó fejlesztési technikák (5 kr, 4-es)
• [18 L: ~27 ó + 12 EA: ~18 ó]
• >> Szoftvertechnológia és grafikus felhasználói felület tervezése (5 kr)
• Vállalkozás gazdaságtan I. (2 kr, 4-es)
• [11 EA: ~16,5 ó]
• >> Vállalkozás gazdaságtan II. (2 kr)
• Testnevelés I.
• [11 GY: ~16,5 ó]
• >> Testnevelés II.

[1. félév + 2. félév]